Német vállalkozó: Az EU gazdasága drámaian lemaradt az USA mögött

Egy német szakértő pontokba szedve sorolta fel a válság lehetséges okait.

Miközben az USA és Kína száguld, az EU egy bonyolult MI-rendelettel hátráltatja saját techiparát.
Egyre gyakrabban emlegetett közhely, de sajnos igaz: az EU nem csak komoly gazdasági, de súlyos technológiai lemaradásban van, szinte semmilyen területen sem vezet.
Ezt is ajánljuk a témában
Egy német szakértő pontokba szedve sorolta fel a válság lehetséges okait.
Például
a drónok, a fejlett akkumulátorok, az 5G, a Big Tech, a fejlett fizika, a biotechnológia és a gyógyszerészet, a chipgyártás, a fejlett gyártástechnológia, az új generációs hálózatok vagy a mesterséges intelligencia terén is mások diktálják a tempót.
Egyedül a szabályozásban élvez vezető szerepet az EU, de ez inkább hátrány a versenyképesség megőrzéséhez: ha a lemaradás ilyen mértékű marad, súlyos gazdasági lemaradás fenyeget.
Minderre jó példa az Európai Unió a mesterséges intelligencia (MI) szabályozása is a Mesterséges intelligenciáról szóló (2024/1689) rendelet megalkotásával. Székely János, a kolozsvári Sapientia EMTE adjunktusa átfogó elemzést adott a nemrég elfogadott európai mesterséges intelligencia szabályozásról, az újonnan bevezetett MI rendeletről.
Az interjú során feltárta a rendelet erősségeit, de főként annak gyengeségeire, önellentmondásaira és az ezekből fakadó geopolitikai következményekre hívta fel a figyelmet.
Székely szerint az EU az MI-szabályozás terén „világvezető pozícióra tett szert” az új jogszabály megalkotásával, amely „mérföldkövet jelent a technológiai szabályozás történetében”. A rendelet egy új, kockázat-alapú megközelítést alkalmaz: „nem az MI technikai implementációi szerint, hanem a felhasználási területek szerint szabályoz”. Ez azt jelenti, hogy a jogszabály a tényleges alkalmazási kockázatok szintjén avatkozik be.
A szabályozás legszigorúbb előírásai a életbevágó területekre vonatkoznak, mint a biometrikus azonosítás, a kritikus infrastruktúra működtetése vagy a bűnüldözés.
Székely ugyanakkor rámutat: „a jogalkotó nem mérlegelt kellőképpen az alapvető jogok és a társadalmi-gazdasági érdekek között”. Szerinte „az oktatás vagy a munkahelyi teljesítmény mérése nem hasonlítható össze egy kritikus infrastruktúra, mondjuk egy villamosenergia-hálózat biztonságával”.
Kritikájában hangsúllyozza: „a rendelet összemossa a különbséget életveszélyes és pusztán adminisztratív kockázatok között”.
Emiatt az oktatási, vizsgafelügyeleti vagy munkahelyi teljesítményértékelési rendszereket is ugyanabba a kategóriába sorolja, mint a bűnüldözési vagy menekültügyi alkalmazásokat.
Székely János felhívta a figyelmet arra is, hogy a szabályozás „extrémen bonyolult és közel érthetetlen normákat tartalmaz”, része az EU jogalkotási „legrosszabb gyakorlata” közé sorolható. Szerinte
a jogszabály önmaga válik az egyik legnagyobb akadállyá az MI-fejlesztés terén”.
A szabályozás külföldi vállalatokra is kiterjed, amit Székely a következőképp értelmez: „az EU a digitális piacát mérhető védelemmel igyekszik elzárni az amerikai és kínai technológiai óriások elől”.
Ezt az amerikai alelnök, J. D. Vance „alig kendőzött kritikával” és protekcionista lépésként értékelte a párizsi MI-csúcson.
Székely szerint „a protekcionizmusnak csak akkor van értelme, ha valós versenyképes technológiák állnak mögötte”. Ezzel szemben az EU jelenlegi helyzetét az IEEE 2024-es jelentése alapján lesújtónak írja le: „az USA 40, Kína 15, az EU mindössze 3 említésre méltó MI-modellt fejlesztett ki”. Ráadásul a világ legismertebb modelljei, mint a ChatGPT, „kizárólag amerikai eredetűek”.
Ezt is ajánljuk a témában
Megjelent az európai uniós szabályozás a mesterséges intelligenciához, szakértőt kérdeztünk róla.
Összegzése szerint: „az európai MI-fejlesztés még a globális teljesítményi toplistán sem jelenik meg”. Ezt a helyzetet az EU most egy 200 milliárd eurós befektetési csomaggal próbálja orvosolni, de Székely szkeptikus: „a kiválasztott MI-bajnokok között szerepel az Airbus, Deutsche Bank, a L'Oréal Csoport, a Mercedes-Benz, a Porsche, a Siemens, a Spotify és a Volkswagen Csoport is. Sajnos, az illető cégek egyike sem működőképes MI modelljeiről híres, így kétséges, hogy a tervezett mesés finanszírozás milyen mértékben az MI fejlesztés, és milyen mértékben más projektek között kerül megosztásra.”
Valódi változást csak az hozhatna, ha a magántőkét mozgósítanák egy kevésbé szabályozásokkal gúszba kötött innovációs környezetben” – teszi hozzá.
Végső következtetése: „Érdemes-e az MI-rendelet bonyolult, alig burkoltan piacvédelmi szabályozását fenntartani, miközben az EU nem rendelkezik MI-bajnokokkal?” — Egy olyan kérdés, amely nemcsak a kontinens gazdasági jövőjét, hanem geopolitikai helyzetét is érdemben befolyásolhatja. Szerencsére van kiút: nagyobb magánbefektetésekkel, a bürokrácia csökkentésével, az innovációs szabadság növelésével, a startupok támogatásával és a szabályozás egyszerűsítésével ismét versenyképessé válhatunk.
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai választások közeledtével megnő a dezinformáció terjedése az online felületeken, amelyekben a mesterséges intelligencia szerepe felértékelődik. Szakértőt kérdeztünk a témáról.
Nyitókép: Jaque Silva / AFP
Egy videó a mesterséges intelligenci árnyoldaláról itt nézhető meg: